A Kopi luwak kávét a cibetmacska ürülékéből nyerik ki

A kávé sokunk napi rutinját képzi, van, aki feketén issza, van, aki sok tejjel, cukorral, vagy anélkül. A Kopi luwak azonban egy egészen különleges kávéfajta, amely meglepő módon kerül elkészítésre.

A kávécserje piros bogyótermését elfogyasztja egy úgynevezett cibetmacska, amely azonban a kávébabot nem tudja megemészteni, ezért az ürülékként távozik testéből. Ezt a kávébabot aztán összegyűjtik, megtisztítják, majd feldolgozzák.

A kávé magas minőségét egyrészt az adja, hogy a macska csak bizonyos, jó minőségű bogyókat eszi meg, másrészt az emésztés során végbemenő biológiai folyamatok is javítanak a kávébab tulajdonságain.

Hogy lett kedvelt a Kopi luwak?

Sokunk ennek a történetnek hallatán arra gondol, hogy ki volt az, aki ezt először megkóstolta? A válaszért vissza kell mennünk a történelembe: a 17. század végétől Indonézia, ahol ezt a kávéfajtát készítik, holland gyarmat volt, és a gyarmatosítók is felismerték, hogy a kávécserje mennyire jövedelmező, ezért többek között azt is elvették a farmerektől, a többi élelmiszer mellett.

Az indonézek végső elkeseredésükben kóstolták meg a furcsán feldolgozott kávébabot, és akkor jöttek rá, hogy egyáltalán nem rossz az íze. Végül, az 1950-es években, a felszabadulás után a holland birtoklású kávéföldek állami tulajdonba kerültek, azonban a Kopi luwak termesztését nem hagyták abba, és mára a világ egyik legdrágább kávéfajtájává nőtte ki magát.

Aki megkóstolta már, az azt vallja, hogy a kávé íze erős és földes, a kritikusok szerint pedig csak szimplán rossz. A probléma a Kopi luwakkal, hogy a hihetetlen mértékben megnövekedett kereslet miatt az állatokat nem mindig tartják jó körülmények között, számos állatvédelmi problémát felvetve ezzel. Míg az online marketing pörög, az állatokra sokkal kevesebb fény vetül.

Akármilyen íze is legyen, az egyértelmű, hogy a kávéfajta elkészítési módja és története nem hétköznapi.