Hogyan csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat?

Az 1970-es évek óta ökológiai deficitben élünk, mert azóta folyamatosan meghaladja a fenntartható fejlődés mértékét a nyersanyag-és energiafogyasztás. 

Fontos érteni, hogy mi pontosan az ökológiai lábnyom fogalma. Ez egy konkrétan kiszámítható érték, ami azt méri, hogy egy egyén, vállalat, régió vagy ország mekkora hatással van a környezetre. Minél kisebb az ökológiai lábnyomunk, annál kevésbé éljük fel a természet erőforrásait.

Az iparosodás és az életszínvonal növekedése összefügg az ökológiai lábnyom növekedésével, de tudatos törekvéssel csökkenthető ez az érték. A kiszámítási módja meglehetősen összetett, mert az ökológiai lábnyom modellje sok tényezőt vesz számításba.  

Mi számít bele az ökológiai lábnyomunkba és hogyan csökkenthetjük?

• A közlekedés mértéke és gyakorisága nagyon meghatározó. A tömegközlekedés, az autózás vagy a repülés mind hozzáadnak az ökológiai lábnyomunkhoz. 

• A lakhatási körülményeink befolyásolják, hogy mennyire vagyunk környezettudatosak. Számít, hogy hány négyzetméteren élünk és milyen hatásfokkal üzemeltetjük a berendezéseinket.

• A modell figyelembe veszi a vízfogyasztást és az étkezési szokásainkat.  A károsanyag-kibocsátás körülbelül 60%-ban az élelmiszer-előállításból és állattenyésztésből adódik. A tejipar és a húsipar is jelentősen hozzájárul ehhez. Ezen a területen a marhatenyésztésnek van a legnegatívabb hatása az üvegházhatásra.

• A nyersanyag-fogyasztás, az energiaipar, a termőföldek és erdők mérete mind meghatározók az ökológiai lábnyomunkhoz. Ezeket úgy tudjuk befolyásolni, hogy a lehető legkevesebb energiát fogyasztunk és csak annyi használati tárgyat és élelmiszert vásárolunk, amire valóban szükségünk van. 

• A szennyvíz és a hulladéklerakók is hozzájárulnak a karbonlábnyomhoz, ezért az újrahasznosításra is hangsúlyt kell fektetni. 

Ha odafigyelünk rá, hogy a fent említett életviteli tényezőkön változtassunk, le tudjuk csökkenteni egyéni szinten az ökológiai lábnyomunkat.

A modell nem tökéletes

Az ökológiai lábnyom modelljének vannak hiányosságai. Referenciának jó, mert összehasonlító adatokkal ki tudja fejezni a különbségeket, de nem tud minden tényezőt pontosan figyelembe venni. Ezért a szempontrendszert folyamatosan finomítják, hogy egyre jobban tudja a realitást tükrözni.

Az adatok hatalmas különbségeket mutatnak országos szinten. Észak-Amerikának, Dél-Koreának, a közel-keleti emírségeknek, Luxemburgnak és Ausztráliának van a legnagyobb egy főre eső ökológiai lábnyoma. A legkisebb a közép-ázsiai, afrikai és a kisebb, ritkán lakott dél-amerikai országoknak van.