Apple megerősíti India gyártási lehetőségeit, de az amerikai-kínai megállapodás mindent felboríthat

India régóta vágyik arra, hogy a világ gyárává váljon, és bár az utóbbi időben néhány biztató jelet mutatott a fejlődés terén, a közelmúltban Washington és Peking bejelentette, hogy kereskedelmi „újraindítást” hajtanak végre, ami veszélyeztetheti Delhi ambícióit, hogy Kínát helyettesítse mint globális gyártási központot. A múlt héten Donald Trump elnök Kínára kivetett vámokat drámaian csökkentette, 145%-ról 30%-ra, míg India esetében a vám 27% maradt. Ez a változás, amelyet a két ország Svájcban kötött megállapodása előzött meg, arra utal, hogy a Kínából Indiába irányuló gyártási befektetések akár meg is állhatnak, vagy vissza is térhetnek Kínába – véli Ajay Srivastava, a Delhi székhelyű Global Trade Research Institute (GTRI) elemzője. Srivastava szerint Indiának alacsony költségű összeszerelő üzemei talán túlélhetik a helyzetet, de az értéknövelt növekedés veszélybe kerülhet.

A hangulatváltás éles ellentétben áll azzal az optimizmussal, amely Delhi-ben uralkodott még hónappal ezelőtt, amikor az Apple jelezte, hogy az Egyesült Államokba készülő iPhone-ok többségét Kínából Indiába szeretnék áthelyezni. Ezt a folyamatot azonban Trump elnök az Apple vezérigazgatójának, Tim Cooknak azt tanácsolva próbálta megfékezni, hogy ne építsenek Indiában gyártóüzemet, mivel az ország „a világ egyik legmagasabb vámú nemzete”. Shilan Shah, a Capital Economics közgazdásza korábban megjegyezte, hogy India jól pozicionált alternatívaként Kínával szemben, mint az Egyesült Államoknak szánt áruk beszállítója a közeli jövőben. Shah arra is felhívta a figyelmet, hogy India kivitelének 40%-a hasonló termékekből áll, mint amilyeneket Kína exportál. A legfrissebb felmérések szerint az indiai gyártók új exportrendelései 14 éves csúcsra emelkedtek, ami azt mutatja, hogy az indiai exportőrök már lépéseket tesznek a kínai termelők által hagyott űr betöltésére.

A Nomura japán brókerház is növekvő „anecdotal evidence”-t említ, amely szerint India nyertesként emelkedik ki a „kereskedelmi elmozdulásból és az ellátási láncok áthelyezéséből”, különösen az elektronika, textil és játékok területén. Néhány elemző úgy véli, hogy a Peking és Washington közötti úgynevezett kereskedelmi „újraindítás” ellenére a két ország közötti stratégiai leválás hosszú távon India számára kedvező hatású lehet. Narendra Modi kormánya is egyre inkább nyitott a külföldi vállalatok előtt, miután évekig védőpolitikát folytatott, ami kedvező széljárást hozhat.

India és az Egyesült Államok jelenleg egy kereskedelmi megállapodásról tárgyal, amely segíthet az ázsiai harmadik legnagyobb gazdaság számára a „Kína-exodus” előnyeinek kihasználásában, ahogy a globális vállalatok működésüket diversifikálják. India nemrégiben kereskedelmi megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal, amely jelentősen csökkentette a vámokat olyan védett szektorokban, mint a whiskey és az autók. Ez betekintést nyújt abba, hogy milyen engedményeket tehet Delhi Trumpnak a folyamatban lévő India-Egyesült Államok kereskedelmi tárgyalások során.

Ugyanakkor a kedvező előjelek mellett számos aggasztó tényező is felmerül. Kína visszatérése a versenybe mellett a vállalatok nem zárják ki más ázsiai versenytársakat sem, például Vietnámot, amely továbbra is a látóterükben marad. Az elemzők, Sonal Verma és Aurodeep Nandi a Nomurától arra figyelmeztetnek, hogy India számára fontos lenne, hogy a vámeltéréseket komoly üzleti környezet javító reformokkal egészítse ki. Az üzleti klíma hosszú ideje frusztrálja a külföldi befektetőket és megakadályozza India gyártási növekedését, amely két évtizede körülbelül 15%-on stagnál a bruttó hazai termékben.

A Modi-kormány erőfeszítései, mint például a Termeléshez Kapcsolódó Juttatási (PLI) program, csak korlátozott sikert hoztak, hogy növeljék ezt az arányt. A kormányzati gondolkodótestület, a Niti Aayog, elismerte India „korlátozott sikerét”, amikor a Kínából áthelyezett befektetések vonzásáról van szó. Azok a tényezők, mint például a kedvezőbb munkaerőköltségek, egyszerűbb adótörvények, alacsonyabb vámok és proaktív szabadkereskedelmi megállapodások segítettek más országoknak, mint Vietnám, Thaiföld, Kambodzsa és Malajzia az exportok növelésében, míg India lemaradt.

Egy másik jelentős aggodalom, amelyet a Nomura kiemelt, India folyamatos függősége Kínától az elektronikai termékekhez szükséges alapanyagok és alkatrészek terén, ami korlátozza Delhi képességét az ellátási láncok elmozdulásának teljes kihasználására. Srivastava szerint India a telefonok helyi összeszerelése esetén is csak akkor nőhet, ha több alkatrészt helyben gyártanak. Jelenleg az Apple az Egyesült Államokban eladott iPhone-onként több mint 450 dollárt keres, míg India kevesebb mint 25 dollárt kap, még akkor is, ha a teljes, 1000 dolláros összeg az indiai export részeként szerepel.

A GTRI szakértői arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen összeszerelő üzemek által létrehozott munkahelyek nem túl magas színvonalúak. Ezzel szemben olyan cégek, mint a Nokia, amely 2007-ben gyárat alapított a dél-indiai Chennaiban, ahol a beszállítók együtt költöztek, a mai okostelefon-gyártók többsége inkább importálja az alkatrészeket és a vámok csökkentésére törekszik, ahelyett, hogy helyi ellátási láncokat építene ki.

Végül aggasztó, hogy a kínai exportőrök megpróbálhatják Indiát felhasználni a termékek az Egyesült Államokba irányítására. India nem tűnik ellenségesnek e gondolattal szemben, annak ellenére, hogy ennek hátrányai is vannak. Az ország legfőbb gazdasági tanácsadója tavaly azt mondta, hogy Indiának több kínai vállalatot kellene vonzania, hogy exportorientált gyárakat állítsanak fel, ez pedig szintén elismeri, hogy a saját iparpolitikai intézkedéseik nem hozták meg a kívánt eredményeket.

Mindezek azt mutatják, hogy a figyelemfelkeltő bejelentéseken túl India még messze van attól, hogy megvalósítsa gyári ambícióit. Számos reformra van szükség, mint például a termelési költségek csökkentése, a logisztika javítása és a szabályozási bizonytalanság megszüntetése. Srivastava figyelmeztetett a politikai döntéshozókra,

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cly34p1jwvgo