Uranusz holdjainak új kutatása élet lehetőségét növeli
A Uranusz bolygó és öt legnagyobb holdja sokkal izgalmasabb világokat rejthet, mint ahogy azt a tudósok eddig gondolták. A legújabb kutatások szerint ezek a világok nem csupán kihalt, steril helyek, hanem akár óceánokkal is rendelkezhetnek, amelyek lehetővé tehetik az élet létezését is. A NASA Voyager 2 űrszondájának adatai, amely 1986-ban látogatott el a bolygóhoz, sokáig alapvető információkat adtak a tudósok számára, azonban a legújabb elemzések arra utalnak, hogy a Voyager vizsgálata egy rendkívül aktív napkitörés alatt zajlott, ami torzította a bolygórendszerről alkotott képünket.
Uranusz a Naprendszer legszélsőbb területein található, gyönyörű, jeges gyűrűkkel övezett bolygó, amely a legnagyobb hidegben lévő bolygók közé tartozik. Ezen kívül az egyedülálló dőlt helyzete miatt, mintha eldőlt volna, a legfurcsább bolygónak számít. A Voyager 2 1986-os elhaladása során szenzációs felvételeket készített a bolygóról és holdjairól, de a tudósokat még inkább lenyűgözte a szonda által küldött adatok, amelyek azt jelezték, hogy a Uranusz rendszer valójában sokkal furcsább, mint azt korábban gondolták. Az űrszonda mérései azt mutatták, hogy a bolygó és holdjai inaktívak voltak, ami ellentétes a Naprendszer más égitestjeivel, amelyek aktív geológiai tevékenységet mutatnak. Továbbá a Uranusz védelmező mágneses mezeje is furcsa torzulásokat mutatott, amely a Nap felé nyomódott.
A Voyager 2 által gyűjtött adatok alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy a bolygó és holdjai steril, inaktív helyek, ami hatalmas meglepetés volt, hiszen ez ellentmondott a Naprendszer többi bolygójának és holdjának viselkedésének. Az új kutatások azonban megoldották ezt a hosszú évtizedek óta tartó rejtélyt, és kiderült, hogy a Voyager 2 rossz időben érkezett. Az elemzés kimutatta, hogy amikor a szonda elhaladt Uranusz mellett, a Nap hatalmas napkitörést produkált, amely valószínűleg kifújta a bolygóról és holdjairól származó anyagokat, ezzel ideiglenesen torzítva a mágneses mezőt is. Dr. William Dunn, a Londoni Egyetem kutatója szerint ez azt jelenti, hogy 40 éven keresztül téves képet alkottunk a Uranusz és holdjainak normális állapotáról.
Dunn megjegyezte, hogy a legújabb eredmények azt sugallják, hogy a Uranusz rendszer sokkal izgalmasabb lehet, mint ahogy azt korábban gondoltuk. Az új kutatások arra utalnak, hogy a holdak akár olyan feltételeket is nyújthatnak, amelyek az élethez szükségesek, sőt, akár óceánok is lehetnek a felszín alatt, amelyek tele lehetnek halakkal. Linda Spilker, aki fiatal tudós volt, amikor a Voyager programon dolgozott, szintén izgatottan fogadta az új eredményeket. A Journal Nature Astronomy folyóiratban megjelent felfedezéseket különösen érdekesnek találta, és örömmel nyilatkozott arról, hogy az 1986-ban gyűjtött adatokból új eredményeket és felfedezéseket hoztak felszínre.
Dr. Affelia Wibisono, a Dublini Fejlett Tanulmányok Intézetének kutatója, aki független a kutatócsoporttól, szintén izgalmasnak találta az új eredményeket. Szerinte fontos, hogy a tudósok visszatekintsenek a régi adatokra, mert ezek között gyakran új felfedezésekre bukkanhatunk, amelyek segíthetnek a következő generációs űrkutatási küldetések megtervezésében. A NASA már tervezi az Uranus Orbiter and Probe elnevezésű új küldetését, amely 10 év múlva tér vissza a bolygóhoz a közelebbi vizsgálatok érdekében. Dr. Jamie Jasinski, a NASA kutatója, aki javasolta a Voyager 2 adatok újraelemzését, kifejtette, hogy a küldetés tervezésekor figyelembe kell venni a legújabb kutatási eredményeket, hogy a jövőbeli űrszonda megfelelő műszerekkel rendelkezzen.
A NASA Uranusz kutató űrszondája várhatóan 2045-re érkezik meg, amikor a tudósok reményei szerint kiderül, hogy ezek a távoli, jeges holdak, amelyeket korábban halott világoknak hittek, valójában élet lehetőségeit rejthetik magukban. Az űrkutatás infrastruktúrája még csak néhány évtizedes, de már most is számos értékes adatot és felfedezést hozott, így a jövőbeni kutatások során újabb izgalmas eredmények várhatók.
Ezeket is érdemes megnézni
Hormonnal kezelt marhahús nem kerül be az Egyesült Királyságba az amerikai szerződés után, állítja a kormány
Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs
