Trump vámjai: Dél-Amerika nyerhet a kereskedelmi intézkedésekkel?
Donald Trump bejelentése, amely a kereskedelmi vámok mértékét ismertette a világ országai számára, különösen Dél-Amerikában megkönnyebbülést váltott ki. A kontinens 12 államából tíz a legkisebb, 10%-os vámot kapta, míg Guyana és Venezuela kezdetben magasabb, 38%-os és 15%-os vámokkal nézett szembe. Ezt követően azonban ezeket a díjakat is csökkentették 10%-ra. Trump döntése, hogy 90 napra felfüggeszti a legtöbb országra vonatkozó magasabb vámokat, jelentős hatással lehet a Dél-Amerikai nemzetek kereskedelmi helyzetére. Kivételt képez Kína, amelyre 145%-os vámot vetettek ki, valamint Kanada és Mexikó, amelyek továbbra is 25%-os vámokat fizetnek egyes exporttermékeik esetében az Egyesült Államokba.
Szakértők, akik ezt Dél-Amerika győzelmeként értékelik, úgy vélik, hogy az Egyesült Államok által Kínára, valamint Kanadára és Mexikóra kivetett magasabb vámok vonzóbbá tehetik a dél-amerikai termékeket az amerikai és globális vásárlók számára. E vélemény érvényessége azonban leegyszerűsíti a Dél-Amerika által is tapasztalt globális kereskedelmi instabilitás összetett kérdéseit. Dél-Amerika gazdag nyersanyagokban, és legnagyobb gazdaságai, mint például Brazília és Argentína, jelentős szója- és kőolajexportőrök, valamint Brazília esetében vasércet is termelnek, amely acélgyártásra szolgál.
Az Egyesült Államok magas vámjai a kínai termékekre és Kína válaszul kivetett 125%-os vámjai új lehetőségeket teremthetnek a dél-amerikai exportőrök számára. Például Brazília növelheti mezőgazdasági exportjait Kínába, hogy pótolja az Egyesült Államokból származó termékeket. Kína már most is Brazília legnagyobb exportpiaca, majd őt követi az Egyesült Államok. A múltban volt precedens arra, hogy amikor Trump vámokat vetett ki Kínára, Kína a termékbeszerzéseit az Egyesült Államoktól Brazíliába helyezte át, ami Brazília szójaexportjának növekedéséhez vezetett. A 2025-ös brazil szója betakarítása már folyamatban van, és sokan remélik, hogy a történelem megismétli önmagát. Frederico D’Avila, egy farmer és volt politikus, aki Bolsonaro volt elnökhöz kötődik, úgy nyilatkozott, hogy Trump első mandátuma „kiválóan alakult a brazil mezőgazdaság számára”.
Ugyanakkor Juan Carlos Hallak, a Buenos Aires-i Egyetem nemzetközi közgazdaságtan professzora figyelmeztet arra, hogy a „bilaterális akadályok” növelése a nyersanyagok esetében elsősorban csak azt befolyásolja, hogy „ki kinek ad el”, nem pedig a pénzügyi nyereségeket. A globális piacon kialakuló árak, mint például a gazdasági recessziók, sokkal inkább meghatározzák a nyersanyagok értékét. Dél-Amerika más szektoraiban is reménykednek abban, hogy Trump intézkedései révén több globális eladást érhetnek el, mivel más országok csökkenthetik vásárlásaikat az Egyesült Államokból.
A brazil húsipar például lehetőséget lát a japán piacon való terjeszkedésre. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök nemrégiben Japánban járt, hogy megnyissa a japán piacot a brazil húsexport előtt. Jelenleg Japán húsának 40%-át az Egyesült Államoktól szerzi be. Az Egyesült Államok által az országra kivetett 24%-os vámfenyegetés hatására Tokió áttérhet Dél-Amerikából származó húsok vásárlására. A brazil kávé- és lábbeliipar is versenyelőnyhöz juthat ázsiai riválisaikkal szemben az Egyesült Államok piacán.
Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, amit Vietnam, Indonézia és Kolumbia követ. Trump kezdetben Vietnámra 46%-os, Indonéziára pedig 32%-os vámot vetett ki. Ha ezeket a magasabb vámokat júliusban visszaállítják, a két ország kávéja jelentősen drágábbá válik az Egyesült Államokban, ami versenyelőnyt adhat a brazil és kolumbiai kávénak a piacon. Eközben a brazil cipőgyártók is növelhetik exportjaikat az Egyesült Államokba, mivel a Trump által kivetett magas vámok a kínai exportokra kedvezőbb helyzetet teremtettek számukra.
Az új uruguayi elnök, Yamandú Orsi is megjegyezte, hogy Trump vámjai elősegítik az EU és a Mercosur között folyó kereskedelmi megállapodás közeledését. Azonban a Dél-Amerika számára kedvező lehetőségek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a kockázatokat sem. A 10%-os vám sem elhanyagolható, és még az alacsonyabb vámot fizető országok is csökkentett kereslettel szembesülhetnek az Egyesült Államokban, ha az árak emelkednek. Különösen a nyersanyagok, mint az olaj, szója, réz, vasérc, arany és lítium esetében van ez így. Az Egyesült Államok az alumíniumra és acélra is 25%-os vámokat vetett ki, ami különösen kockázatos Brazília és Argentína számára, ahol jelentős nyersanyagforrások találhatók.
A Trump által indított vámháborúk globális nyersanyagár-ingadozást is eredményeztek, ami különösen a réz exportjából élő Chile és Peru gazdaságát érintheti kedvezőtlenül. Eduardo Levy Yeyati, Argentína volt központi bankelnöke figyelmeztetett, hogy a nyersanyagárak és a globális kereslet ingadozása komoly problémát jelent Dél-Amerika számára. A jövőre nézve Yeyati szerint, ha Brazília és Argentína exportja jelentősen növekszik az Egyesült Államokba, az Trump részéről magasabb vámokat eredményezhet, mivel célja a hazai termelés növelése.
A jelenlegi helyzet tehát rendkívül összetett, és a Trump vámjait egyértelműen győzelemnek vagy veszteségnek nevezni leegyszerűsíti a valóságot. A következő hónapokban, különösen júliusban, amikor Trump bejelentheti az új vámintézkedéseket, a Dél-Amerikai országoknak érdemes figyelemmel kísérniük a helyzet alakulását.
Ezeket is érdemes megnézni
Mosó szárítógép teszt: melyik éri meg a legjobban?
Szalma pellet: fenntartható fűtési megoldás otthonra
