Amikor az Egyesült Királyság 2019-ben első nagy gazdaságként elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását, a parlamenti képviselők között szinte egyetértés volt, így a döntést egyszerűen „bólogatással” fogadták el szavazás nélkül. Azóta azonban a politikai helyzet drámaian megváltozott: a Westminsterben kialakult konszenzus szétesett, és a nettó nulla cél elérése egyre inkább politikai megosztottságot eredményez. A Munkáspárt egy újabb határidőt is vállalt: 2030-ra tiszta energiát kíván elérni. A Zöldek és a Liberális Demokraták gyorsabb nettó nullás célt szeretnének, míg a Konzervatív Párt a politikájuk fékezésére törekszik, és először van olyan mainstream párt, a Reform UK, amely nyíltan megkérdőjelezi a nettó nulla elérésének szükségességét. Még egy volt Munkáspárti miniszterelnök,…