Megtanulhatja-e a fogságban született hiúz a vadonban való életet?
A német Fekete-erdőben, amikor a ketrec ajtaja kinyílik, a hiúz óvatosan körbeszaglászik, ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, majd lassan megteszi első lépéseit a szabadság felé. Ez a hiúz a cornwalli állatkertben született, és lehet, hogy ő lesz az első olyan brit állatkertből származó macska, amely sikeresen visszakerül a vadonba. Az állatkertben született állatok ritkán kerülnek vissza a természetbe, mivel vagy nem rendelkeznek a túléléshez szükséges készségekkel, vagy túlságosan hozzászoktak az emberekhez. Azonban egy nőstény hiúz hiánya a európai szaporítási programban különleges helyzetet teremtett, ami miatt a Newquay Állatkert kérésére került sor. A hiúzt Németországba szállították, ahol a következő hónapokban egy zárt területen figyelik, hogy felkészült-e a kihívásra.
A BBC tudósítói a közelmúltban figyelemmel kísérték, amint a Newquay hiúzát egy teherautóra pakolták, hogy elinduljon délnyugat-Németországba. Két nappal később már Németországban voltak, ahol a hiúzt egy 1200 négyzetméteres területre terelték. John Meek, a Newquay Állatkert munkatársa is jelen volt, hogy lássa, amint a hiúz óvatosan kisétál az új otthonába. „Nagyon nagy fiú vagyok, de voltak könnyek a szememben” – mondta. „Manapság az állatkertek nem az állatok ketrecben tartására szolgálnak. A cél a természetvédelem. Ez pedig a természetvédelem megvalósítása.”
Európai erdőkben már több ezer hiúz él vadon, de erőfeszítéseket tesznek új macskák bevezetésére, hogy növeljék a genetikai sokféleséget, különösen Közép-Európában. Bár nem hivatalosan „nagy macskaként” klasszifikálják, az eurázsiai hiúz akár 30 kilogrammot is nyomhat, és őzeket vadászik táplálékául. Az Egyesült Királyságban egykor őshonos volt, ám évszázadokkal ezelőtt kihalt. Most, hogy a brit őzpopulációk rekordmagasságokban vannak, egyre többen szorgalmazzák a hiúzok visszavezetését az országba.
Dina Gebhardt, a berni állatkert hiúzszaporítási koordinátora, aki a Newquay hiúz SOS-ját küldte el, úgy fogalmazott: „Alapvetően én vagyok a Tinder a fogságban született hiúzok számára.” Ő az, aki összepárosítja a nőstényeket és hímeket az egész kontinensen, és új otthont talál az utódoknak. „A természetünk nagyon fragmentált, a vasutak, utcák és városok miatt. Ez sok akadályt teremtett a hiúz számára, ami inbreedinghez vezetett” – mondta Dina. Azért dolgozik, hogy fogságban nevelt fiatal hiúzokat találjon, akiket be lehet vezetni a vadonba, növelve ezzel a számukat és javítva a genetikai keveredést. Általában Dina olyan hiúzokat keres, akiket születésüktől fogva a lehető legkevesebb emberi kapcsolattal neveltek, kifejezetten a visszatelepítés céljából. Tavaly azonban, Dina bosszúságára, különösen magas számú hím hiúz született. Mivel a sikeres újratelepítési programokhoz sokkal több nőstényre van szükség, Dina felvette a kapcsolatot a Newquay állatkerttel, hogy érdeklődjön, elérhető-e az egyéves nőstény hiúz.
„Természetesen azonnal igent mondtunk, ez valami, amit nagyon szeretnénk megtenni” – mondta John Meek, a Newquay Állatkert növény- és állatkurátora. A következő hónapokban a hiúzt figyelik, hogy kiderüljön, rendelkezik-e a vadonban való túléléshez szükséges készségekkel. A prédák levadászása nem tűnik problémának. „Ha ismered a macskákat, tudod, hogy még egy olyan macska is, amely egész életét egy szobában töltötte, amikor kikerül, képes madarat vagy egeret ölni” – nyilatkozta Eva Klebelsberg, a baden-württemberg-i hiúz-visszatelepítési program vezetője. Éppen egy őz teteme felett álltak a Fekete-erdőben, Karlsruhe mellett, ahol már van egy kis hiúzpopuláció, és ez az egyik prédájuk. Az őz nyakán a harapásnyomok egyértelmű jelei annak, hogy a hiúz vadászott. Eva elmondta, hogy az európai ökoszisztémákban hiányoznak a nagy ragadozók, és a hiúz segít szabályozni az őzpopulációt, valamint biztosítja, hogy azok ne mozdulatlanul maradjanak, ne pusztítsák el az erdőket.
A Newquay hiúz jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogyan viszonyul az emberekhez. Mivel életének egészét rácsokon keresztül nézte a látogatókra, és gondozóktól kapta az ételt, meg kell mutatnia, hogy nem keres további emberi interakciót. „Közép-Európa nagyon zsúfolt, és nincsenek sok hely, ahol elegendő tér lenne a nagyobb állatok számára” – mondta Dr. Marco Roller, a Karlsruhe állatkert vezetője. „Nem akarunk ember-állat konfliktusokat, ezért fontos, hogy ne legyenek agresszív vagy kíváncsi állatok, amelyek városokban vagy emberi települések közelében járkálnak.” A Newquay hiúz sorsáról végső döntés születik a nyár végén, miután több hónapon át figyelemmel kísérik.
Ezeket is érdemes megnézni
Antibiotikumos fülcsepp kutyáknak: mikor és hogyan használjuk?
Ausztrál juhászkutya kennel: hogyan válasszunk helyesen?
