Ki fejleszti a legjobb humanoid robotot?
A tavasz első napsugarai csillognak Hannoverben, Németországban, ahol egy különleges találkozóra készülök: egy humanoid robotot fogok megismerni. A Unitree, egy kínai cég által készített G1 robotot mutatják be a Hannover Messe-n, amely a világ egyik legnagyobb ipari kiállítása. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és olcsóbb, mint a piacon lévő többi humanoid robot. A mozgásképessége és ügyessége annyira lenyűgöző, hogy már több videója is vírusként terjedt el, amint táncol vagy harcművészeti mozdulatokat végez. Ma a robotot Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Elmagyarázza, hogy a G1-et a vásárlóknak kell programozniuk, hogy autonóm funkciókat végezzen.
A kiállításon járó emberek megállnak, hogy interakcióba lépjenek a G1-gyel, ami sok más gépre nem jellemző. Kezet nyújtanak neki, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, és nevetnek, amikor a robot integet vagy hátradől. Ha véletlenül nekiütköznek, azonnal elnézést kérnek. Az emberi alakja, bármennyire is furcsa, mégis megnyugtatja az embereket. A Unitree csupán egy a sok olyan cégek közül, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek világszerte. Az üzleti lehetőségek hatalmasak: a robotok munkaerőt ígérnek, amely nem igényel szabadságot vagy fizetésemelést. Ezen kívül az otthoni használatban is sok hasznot rejtenek, hiszen ki ne szeretne egy olyan gépet, amely elvégzi a mosást vagy a mosogatást? Azonban a technológia még nem áll készen a széles körű alkalmazásra. Míg a robotkarok és mobil robotok évtizedek óta jelen vannak a gyárakban és raktárakban, az ilyen munkakörnyezetek szabályozottak és a dolgozók biztonságban tartása egyszerűbb. Egy humanoid robot bevezetése egy kiszámíthatatlanabb környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal bonyolultabb feladat.
Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, ami viszont potenciálisan veszélyes is lehet; egy rossz időpontban történő elesés súlyos sérüléseket okozhat. Rengeteg munka vár a mesterséges intelligenciára, amely az ilyen gépeket irányítaná. A Unitree szóvivője elmondta, hogy az AI még nem érte el a áttörés pillanatát. „A mai robotok AI-ja számára a logikai és érvelési feladatok, például a komplex feladatok logikus módon történő megértése és teljesítése, kihívást jelentenek” – mondta. Jelenleg a G1-et kutató intézményeknek és technológiai cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztésre.
A humanoid robotokra összpontosító vállalkozások között Elon Musk, a Tesla vezetője is a legkiemelkedőbb. Musk januárban bejelentette, hogy „több ezer” humanoid robotot fognak építeni, amelyek „hasznos dolgokat” fognak végezni a Tesla gyáraiban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak, például a BMW humanoid robotokat vezetett be egy amerikai gyárba. Eközben a dél-koreai Hyundai, amely 2021-ben vásárolta meg a Boston Dynamics robotcéget, több tízezer robotot rendelt. Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan céget követ nyomon, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. Ha a definíciót bővítjük, és a kerekeken mozgó, két karos robotokat is figyelembe vesszük, akkor már több mint 100 cégről van szó. Andersson véleménye szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot, hiszen Kínában hatalmas az ellátási lánc és az egész ökoszisztéma a robotika számára, így könnyen tudják végezni a fejlesztéseket.
A Unitree ezt az előnyt hangsúlyozza – a G1 ára 16 000 dollár (kb. 12 500 font), ami olcsónak számít egy robot esetében. Andersson említi, hogy a befektetési kedv főleg ázsiai országok felé fordul. A STIQ legutóbbi jelentése szerint a humanoid robotokhoz szükséges tőke közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a maradékot vonzza. A kínai cégek számára különösen kedvező a helyzet, mivel állami és helyi kormányzati támogatásban részesülnek. Például Sanghajban egy állami hátterű képzőközpont működik, ahol számos humanoid robot tanul feladatokat végezni.
A kérdés, hogy az amerikai és európai robotgyártók hogyan tudják ezt a versenyt megnyerni. Bren Pierce, a Bristolban alapított három robotics cég közül a legújabb, a Kinisi, most indította el KR1 nevű robotját. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, addig az ázsiai gyártásra támaszkodnak. Pierce szerint az európai és amerikai cégek problémája, hogy az összes alkatrészüket Kínából kell beszerezniük, ami gazdaságtalanná teszi a gyártást.
Még ha a KR1 nem is humanoid formájú, hanem egy mobil alapon működik, Pierce így is versenyképes marad. A célja, hogy a lehető legtöbb tömeggyártású alkatrészt felhasználjon, így a robotok költségei alacsonyan tarthatók. Pierce úgy véli, hogy a valódi „titkos összetevő” a szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a robot együttműködjön az emberekkel. A célja egy olyan robot kialakítása, amelyet a munkavállalók könnyen megtanulhatnak használni. Az első tesztelési fázisban a KR1-et pilóta ügyfeleknek adják, hogy kipróbálják.
A kérdés, hogy a robotok valaha kilépnek-e a gyárak területéről és eljutnak az otthonainkba. Még a legoptimistább vélemények is azt sugallják, hogy ez még messze van. Pierce elmondása szerint „a hosszú távú álmom az elmúlt 20 évben egy olyan robot építése volt, amely mindent elvégez. Tudom, hogy ez a végső cél, de ez nagyon bonyolult feladat”. A jövő tehát még sokáig képes lesz fenntartani a kíváncsiságot és az érdeklődést a humanoid robotok iránt, amelyek talán egyszer valóban részei lesznek mindennapi életünknek.
Ezeket is érdemes megnézni
Minden női legénység sikeresen visszatért a Földre az űrrepülés után
Az Apple válaszolt az amerikai bíró rendkívüli megvetésére
