Holdpor érkezett Kínából az Egyesült Királyságba, aranynál is ritkább kincs

Az Egyesült Királyságba érkezett az első holdkőzet minták, amelyek 50 év után kerültek vissza a Földre, és ezúttal Kínától kapták kölcsön. Ezek a kis szemcsék most egy szigorúan őrzött létesítmény biztonságos tárolójában találhatóak Milton Keynes városában, ahol a tudósok első ízben vehetik szemügyre őket. Professor Mahesh Anand, az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki ilyen rendkívül ritka anyagot kapott, így nyilatkozik róla: „Ez drágább, mint az aranypor.” A professzor szerint a világon senkinek nem volt hozzáférése a kínai mintákhoz, ezért hatalmas megtiszteltetés számára, hogy ő lehet az, aki foglalkozhat velük.

A professzor csapata, miután megőrölte és lézerekkel kezelte a port, reméli, hogy válaszokat találhat a Hold keletkezésével és a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A kis szemcsékben olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold a Földet egy Mars méretű bolygóval való ütközése után keletkezett, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a 2020-as Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be ezeket a kőzeteket, amikor egy vulkáni területen, a Mons Rümker nevű helyszínen landolt. Egy robotkar fúrt az talajba, és összegyűjtött 2 kilogramm anyagot, amelyet egy kapszulában juttattak vissza a Földre, ahol az belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintagyűjtés a 1976-os szovjet küldetés óta, amely Kínát a modern űrverseny élvonalába repítette.

Most, a világűrkutatók közötti hosszú távú együttműködés hagyományának folytatásaként, Kína először hét nemzetközi kutatónak biztosította a mintákhoz való hozzáférést, hogy új felfedezések születhessenek. A kis üvegfiolákat egy fényűző ceremónia keretében adták át a professzornak Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégákkal. „Olyan volt, mintha egy párhuzamos univerzumban lennénk – Kína nagyon előrébb tart az űrprogramjaikba való befektetések szempontjából” – fogalmazott. A professzor a legnagyobb biztonságban akarta szállítani az értékes mintákat, ezért a kézipoggyászában hozta őket vissza az Egyesült Királyságba.

A Milton Keynes-i Open University laboratóriumában a látogatók ragadós szőnyegekre lépnek, hogy megtisztítsák a cipőiket, és műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit húznak. A szigorúan ellenőrzött környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy elkerüljék a szennyeződést. Ha a Földről származó anyag keveredik ezekkel az űrbéli részecskékkel, az végleg tönkreteheti a professzor csapata által végzett elemzést. A laboratóriumban a professzor egy sor széf előtt guggol le, és óvatosan kinyit egyet, hogy előhúzzon egy zipzáras tasakot, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű tartályt rejt. Mindegyikben egy átlátszó fiola található, amelynek alján sötétszürke por húzódik. Ez a holdpor, amely elsőre talán nem tűnik különlegesnek, de a mögötte álló kozmikus utazás lenyűgöző. Professor Anand elmondja, hogy a 60 milligramm elegendő ahhoz, hogy évekig foglalkozzanak vele, mivel a csapatuk a mikroszkopikus anyagokkal végzett munkára specializálódott.

A labor folyosóján egy technikus, Kay Knight, lesz az első, aki ténylegesen dolgozni fog a szemcséken, amikor a fiolákat kinyitják. 36 éve vág és őröl kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy valami közvetlenül a hold felszínéről származó anyagon dolgozik. „Nagyon izgatott vagyok” – mondja, miközben megmutatja, hogyan vág meteoritokat gyémántkés segítségével. „De ideges is vagyok – nem sok minta maradt, és nem igazán tudnak könnyen többet szerezni. Ez nagy tét” – teszi hozzá.

Miután a mintákat előkészítik, két másik laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy gép áll, amelynek bonyolult csövekből, szelepekből és vezetékekből álló hálózata van. Sasha Verchovsky technikus az 1990-es évek eleje óta építi ezt a gépet, és megmutatja a kis hengert, ahol a por szemcséit 1400 Celsius-fokra tudják felmelegíteni. Ez segít számukra a szén, nitrogén és nemesgázok kinyerésében. Ez teljesen egyedülálló, és ez az egyik oka annak, hogy Professor Anand úgy véli, az ő laboratóriumát választották ki a ritka minták fogadására. James Malley, egy kutatási technikus, olyan gépet üzemeltet, amely meg tudja határozni, mennyi oxigén található a por szemcséiben. Megmutatja nekünk a tesztfutamát. „Rá fogok lőni arra a szemcsére a tálcán lévő lézerrel” – mondja, miközben a számítógép képernyőjén látható a kép. „Elkezd világítani, és látni fogod, ahogy befelé olvad” – magyarázza.

A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatását. A végén a válaszok keresése valószínűleg a minták megsemmisítésével zárul. De Kína a Chang’e 5 misszió óta tovább lépett. 2024-ben a Chang’e 6 indítása során a Hold hátoldaláról hozták vissza az első mintákat. Ez egy mélyen titokzatos hely, amely hosszú ideje csendben lévő vulkáni lávafolyások nyomait rejtheti. Professor Anand hangsúlyozza, hogy nagyon reméli, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között. „Sokan a karrierünket az Apollo missziók által visszahozott minták tanulmányozásával építettük, és úgy gondolom, hogy ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kell. Remélem, más országok is követik a példát” – tette hozzá.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo