Forradalom zajlik az indiai edzőiparban

Valószínűleg kevesen hallottak eddig a Tajvani Hong Fu Ipari Csoport nevéről, pedig ha körülnézünk egy forgalmas utcán, könnyen rábukkanhatunk termékeikre. A Hong Fu a világ második legnagyobb sportcipőgyártója, amely lábbeliket szállít olyan neves márkák számára, mint a Nike, a Converse, az Adidas és a Puma. Évente körülbelül 200 millió pár sportcipőt állítanak elő. Ezért nem meglepő, hogy amikor a cég jelentős beruházást indított Indiában, a lábbeliipar figyelme fokozottan ráirányult. A Hong Fu jelenleg egy hatalmas gyárat épít Panapakkamban, Tamil Nadu államban, Dél-Indiában. Amikor a gyár teljes kapacitással működik, ami várhatóan 3-5 éven belül bekövetkezik, évi 25 millió pár cipőt fog gyártani, ezzel akár 25 000 munkavállalónak adva munkát.

A projekt indiai partnerekkel is rendelkezik, köztük Aqeel Panarunával, a Florence Shoe Company elnökével, aki elmondta: „A nemzetközi piac telített, és a Hong Fu új piacot keresett. Indiában drámai mértékben növekszik a bőr nélküli lábbelik iránti kereslet, ami hatalmas potenciált rejteget.” Az indiai kormány szintén érdeklődik az ilyen jellegű befektetések iránt, mivel remélhetőleg javítják a lábbelipar standardjait és növelik az exportot. Az ipar fellendítése érdekében az indiai Szabványügyi Hivatal (BIS) tavaly augusztusban új minőségi szabályokat vezetett be minden Indiában értékesített cipőre vonatkozóan. Ezek a standardok például azt írják elő, hogy az anyagoknak meg kell felelniük a szilárdsági és rugalmassági teszteknek.

Sandeep Sharma, a lábbeliipar szakértője és újságírója így fogalmazott: „Ezek a BIS standardok valójában a piac tisztításáról szólnak. Túl sok alacsony minőségű termék árasztotta el a piacot, és a fogyasztóknak jobb termékekre van szükségük.” Azonban sok indiai számára nem megfizethetők a neves márkák cipői. Számukra egy hatalmas és bonyolult kiskereskedelmi hálózat áll rendelkezésre, amelyet a szervezett szektoron kívüli cipőgyártók alkotnak. Az ő megfizethető termékeik a teljes lábbeli piac körülbelül kétharmadát teszik ki. Ashok, aki nem kívánta megnevezni teljes nevét, a szervezett szektor részeként számítja magát, és cipőgyártó egységei Agra környékén találhatók. Ő úgy becsüli, hogy naponta körülbelül 200 000 pár cipőt készítenek az ő műhelyéhez hasonló üzletek Agra környékén.

„Sokan, különösen vidéki és alacsony jövedelmű városi területeken élők, olcsóbb helyi lábbelit választanak a márkás alternatívák helyett” – mondta. „Sok szervezett márka küzd a kiskereskedelmi terjeszkedéssel a félvárosi és vidéki területeken, mert mi szolgáljuk ki őket.” De vajon hogyan befolyásolják az új kormányzati standardok az olyan gyártókat, mint Ashok? Sharma úgy véli, a helyzet bonyolult. „A kormány igyekszik egyensúlyozni. Nem zárhatják be egyszerűen a kisvállalkozások ezreit, amelyek milliók megélhetését biztosítják – ez gazdasági öngyilkosság lenne. Amit látok, az inkább egy sárgarépa és bot megközelítés. Nyomást gyakorolnak a standardok bevezetésére, de egyúttal programokat indítanak a kis gyártók folyamatainak fejlesztésére. Nem a szervezett szektor felszámolásáról van szó, hanem a fokozatos integrálásáról.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szervezett szektor híres a nagy márkák hamisítványainak előállításáról. Míg az indiai vásárlók körében népszerűek a stílusos akciók, más országok már régóta panaszkodnak a veszteségeik miatt. Eközben új indiai cipőgyártók tünedeznek fel, hogy kiszolgálják a növekvő középosztályt. Sabhib Agrawal próbálja felkelteni a vásárlók érdeklődését a mezítláb cipők iránt, amelyeket a gyártók szerint egészségesek, mivel elősegítik a természetes, vagyis mezítláb mozgást. Agrawal szerint cége, a Zen Barefoot különleges, mivel az indiai lábbeliipar nem túl innovatív. „Nagyon kevesen hajlandók időt és pénzt fektetni új technológiákba. Az indiai gyártás egy erősen profit-orientált piac, ahol a megtérülés (ROI) elsődleges.”

A Comet egy másik indiai vállalat, amely innovációra törekszik. Azt állítják magukról, hogy ők az első hazai sportcipő márka, amely birtokolja az egész gyártási folyamatot, a tervezéstől a gyártásig. „Ez a szintű kontroll lehetővé teszi számunkra, hogy kísérletezzünk az anyagokkal, új formákat vezessünk be, és folyamatosan finomítsuk a kényelmet és a megfelelő illeszkedést a valós visszajelzések alapján” – mondta Utkarsh Gupta, a Comet alapítója. Mindezek mellett Ashok reméli, hogy a szervezett szektor fejlődése nem hagyja figyelmen kívül a kiskereskedelmi szektor eddigi szereplőit. „A kormányzatnak akkreditációt és tanúsítványokat kellene adnia nekünk, hogy a gyáraink ne zárjanak be. Ha minket is bevonnak a szervezett szektorba, senki sem tudja megverni Indiát a cipőgyártás terén.” Sharma azonban hangsúlyozza, hogy a változás elkerülhetetlen. „A piac egyértelműen elmozdul. A nagyobb szereplők növekedni fognak – ők rendelkeznek a pénzügyi forrásokkal ahhoz, hogy gyorsan alkalmazkodjanak. De nem hiszem, hogy a kis szereplők teljesen eltűnnek. A ügyesek megtalálják a saját piaci részüket.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cm2nplgm2kpo