
Fedezd fel az Északi-sark titkos raktárát, ahol a nagy művek másolatai találhatók
A világ legészakibb települése, Longyearbyen, Norvégiától és az Északi-sarktól egyaránt távol, a sarkkör felett helyezkedik el. A Svalbard szigetcsoport, amely ezen a hideg, hegyvidéki és elszigetelt területen található, otthont ad számos jegesmedvének és néhány szórványos településnek. Az egyik legérdekesebb helyszín itt az Északi-sarki Világtár, az Arctic World Archive (AWA), amely egy régi, leállított szénbányában található. Ez az alagútrendszer mélyén elhelyezkedő adatarchívum lehetőséget kínál arra, hogy a felhasználók filmre rögzítsék adataikat, melyeket potenciálisan több száz évig megőriznek. Rune Bjerkestrand, az AWA alapítója és vezetője elmondta, hogy az archívum célja biztosítani, hogy az információk túléljék a technológiai elavulást, az idő múlását és az öregedést.
A sötét alagútba belépve a régi sínek mentén haladtunk, 300 méterre a hegy belsejébe, amíg meg nem érkeztünk az archívum fémajtajához. Az ajtón belépve egy hajókonténer állt előttünk, amely ezüst csomagokkal volt tele, mindegyik tartalmazott egy filmet, amelyre az adatokat rögzítették. Bjerkestrand megjegyezte, hogy ez a hely tele van emlékekkel és örökséggel, hiszen a tárolt anyagok között digitális műalkotások, irodalmi művek, zene, filmek és sok más egyéb található. Az archívum nyolc éve működik, azóta több mint 100 adatbetét érkezett különböző intézményektől, cégektől és magánszemélyektől, több mint 30 ország képviseletében.
A tárolt digitális anyagok között megtalálhatók a Taj Mahal 3D-s modelljei, az Vatikáni Könyvtár régi kéziratai, a Földről készült műholdfelvételek, valamint Edvard Munch híres festménye, a Kiáltás. Az AWA egy kereskedelmi vállalkozás, amely a norvég Piql adatmegőrző cég technológiájára támaszkodik, amelynek Bjerkestrand szintén az ügyvezetője. Az archívum létrehozása a Global Seed Vault, vagyis a globális magbank ötletéből származik, amely mindössze néhány száz méterre található, és ahol a növények megmenthetők természeti vagy emberi katasztrófák után.
Bjerkestrand hangsúlyozta, hogy a Svalbard ideális helyszín a biztonságos adatmegőrzés számára, hiszen távol van a háborúktól, válságoktól és egyéb katasztrófáktól. Az alagút sötét, száraz és hideg, a hőmérséklet egész évben fagypont alatt marad, ami ideális körülményeket teremt a filmek biztonságos tárolásához. A globális felmelegedés következtében a vastag sarkvidéki permafrost megolvadása esetén is elmondhatjuk, hogy az archívum elég robusztus ahhoz, hogy megőrizze a benne tárolt anyagokat. Az archívum hátsó részében egy másik nagy fém doboz található, amely a GitHub Code Vault-ot tartalmazza. Ez a szoftverfejlesztő itt tárolta a nyílt forráskódú kódok százait, amelyek a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapjait jelentik.
A Piql központjában, Dél-Norvégiában az adatok fényérzékeny filmre kerülnek. A filmek feldolgozása után a film szürke színűvé válik, de közelebbről nézve a felületén apró QR-kódok halmaza található. Az információt nem lehet törölni vagy megváltoztatni, és könnyen visszanyerhető. Az archiválás hosszú távú módszereivel kapcsolatban kulcskérdés, hogy az emberek képesek lesznek-e megérteni, mit őriznek meg, és hogyan tudják azt visszanyerni a jövőben. Az archívum évente három alkalommal fogad adatbetéteket, és a közelmúltban olyan anyagok kerültek ide, mint a veszélyeztetett nyelvek felvételei vagy Chopin kéziratai.
A digitalizálás világa folyamatosan fejlődik, de a szakértők figyelmeztetnek arra, hogy fennáll a digitális sötétkor veszélye, hiszen a technológiai fejlődés gyorsan elavulttá teheti a korábban használt szoftvereket és hardvereket. Az AWA és hasonló archívumok szerepe tehát kulcsfontosságú lehet a jövő információinak megőrzésében, biztosítva, hogy a következő generációk is hozzáférhessenek a múlt értékeinek.

