Fedezd fel az Északi-sark titkos archívumát, ahol a legnagyobb művek másolatai őrződnek

A sarkkör felett, a Svalbard-szigetcsoport található, amely félúton helyezkedik el Norvégia szárazföldje és az Északi-sark között. A fagyos, hegyvidéki és távoli területen számos jegesmedve él, és csupán néhány ritka település található itt, köztük Longyearbyen, amely a világ legészakibb városa. A település közelében, egy leállított szénbányában található az Arctic World Archive (AWA), amely egy földalatti adattároló. Az ügyfelek fizetnek azért, hogy adataikat filmre rögzítve, a pincerendszerben tárolhassák, potenciálisan akár több száz évig is. Rune Bjerkestrand, az alapító elmondja: „Ez egy olyan hely, ahol biztosítani tudjuk, hogy az információk túléljék a technológiai elavulást, az idő múlását és az öregedést. Ez a küldetésünk.”

A sötét alagútban, amelyen haladva a régi vágányok mentén 300 méterre jutottunk be a hegybe, a pinceraktár fém ajtajához érkeztünk. A tárolóban egy szállítókonténer áll, amely ezüst csomagokkal van tele, mindegyikben filmtekercsek találhatók, amelyeken az adatok tárolva vannak. Bjerkestrand elmondása szerint ez „rengeteg emléket és örökséget” jelent. Az itt tárolt adatok között digitális műalkotások, irodalmi művek, zene, filmek és sok más egyéb található. Az archívum nyolc éve indult, azóta több mint 100 betét érkezett intézmények, cégek és magánszemélyek részéről több mint 30 országból. A digitális műtárgyak között szerepelnek például a Tádzs Mahal 3D-s szkennelései és modelljei, a Vatikáni Könyvtár ősi kéziratai, a Földről készült űrbeli műholdas megfigyelések, valamint Norvégia egyik legértékesebb festménye, Edvard Munch Sikoltása.

Az AWA kereskedelmi alapú működésű, és egy norvég adatmegőrző cég, a Piql technológiájára támaszkodik, amelynek Bjerkestrand is a vezetője. Az archívum ötlete a Global Seed Vault, azaz a globális magbank ihletésére született, amely csupán néhány száz méterre található, és ahol a növények visszanyerhetők természeti vagy emberi katasztrófák után. Bjerkestrand szerint Svalbard tökéletes hely a biztonságos adattárolási létesítmény számára: „Messze van mindentől! Messze a háborúktól, válságoktól, terrorizmustól, katasztrófáktól. Mi lehetne biztonságosabb?”

A föld alatt sötét, száraz és hűvös van, a hőmérséklet egész évben fagypont alatt marad, ami Bjerkestrand szerint ideális körülményeket teremt a filmek biztonságos megőrzéséhez évszázadokig. Ha a globális felmelegedés miatt a vastag sarkvidéki permafroszt felolvad, a pinceraktár még akkor is elég robusztus ahhoz, hogy megőrizze tartalmát. A kamra hátsó részében egy másik nagy fém doboz található, amely a GitHub Code Vaultot tartalmazza. Itt a szoftverfejlesztő több száz tekercs nyílt forráskódot archivált, amelyek a számítógépes operációs rendszerek, szoftverek, weboldalak és alkalmazások alapkövei. A programozási nyelvek, az AI eszközök és az aktív nyilvános repozitóriumok adatai is itt találhatók.

Kyle Daigle, a GitHub ügyvezető igazgatója elmondja, hogy rendkívül fontos az emberiség számára a szoftverek jövőjének biztosítása, hiszen ezek kritikus szerepet játszanak a mindennapi életünkben. A cég különböző hosszú távú tárolási megoldásokat vizsgált meg, de számos kihívással szembesültek. „Néhány meglévő mechanizmusunk hosszú ideig tárolható, de technológiára van szükség ahhoz, hogy olvashassuk őket.” A Piql központjában, Norvégia déli részén az adatfájlokat fényérzékeny filmre kódolják. A Piql szakembere, Alexey Mantsev elmondja, hogy „az adatok egy bit és byte sorozatból állnak.” A filmre kerülő képeket a klienseik adataiból alakítják ki. A képek előhívása és feldolgozása után a film szürkének tűnik, de közelebbről nézve olyan, mint egy tömör QR-kódok halmaza. Az információ nem törölhető vagy módosítható, és könnyen visszanyerhető.

Az archívum évente három alkalommal fogad betéteket, és ahogy a BBC munkatársai meglátogatták, a legutolsó tekercsek között az elérhetetlenné vált nyelvek felvételei és Chopin kéziratai is megtalálhatók voltak. A fotós, Christian Clauwers, aki a tengerszint-emelkedés által fenyegetett Dél-Csendes-óceáni szigeteket dokumentálja, szintén hozzájárult munkáival. Az archiváló, Joanne Shortland, a Jaguar Daimler Heritage Trust örökségi gyűjteményeinek vezetője elmondta: „Ez rendkívül megalázó és szürreális élmény volt.” A digitális világban sok probléma merül fel, és a fájlformátumok folyamatos frissítése elengedhetetlen a jövőbeli hozzáférhetőség biztosítása érdekében.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c7vnyn17p57o