Az 1,5 billió fa megmérésére készülő műhold
A világ esőerdői gyakran a „föld tüdőiként” vannak emlegetve, mivel milliárd tonnányi szén-dioxidot tárolnak, ezzel segítve a klímaváltozás hatásainak csökkentését. Azonban a több mint másfél billió fát tartalmazó erdők pontos szén-dioxid-tároló képességének mérése eddig gyakorlatilag lehetetlen feladatnak bizonyult. Most azonban, a közelmúltban elindított új európai űrszondának köszönhetően, a tudósok remélik, hogy közelebb kerülnek a megoldáshoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) kedden sikeresen útjára bocsátott egy olyan műholdat, amely különleges radar rendszerrel rendelkezik, amely képes „belátni” az erdők sűrű lombkoronája alá. Ez a projekt nem csupán a szén-dioxid tárolásának megértését segíti, hanem a deforestáció hatásainak nyomon követését is lehetővé teszi.
A rakéta a francia Guyanában található ESA Kourou állomásról indult, és az Amazonas fölött repült, amely az egyik olyan esőerdő, amit a műhold tanulmányozni fog. A műholdat barátságosan „űrbrolinak” nevezték el, a hatalmas, 12 méter átmérőjű antennája miatt, amely jeleket küld majd. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelő Központ igazgatója, aki az ESA-nak javasolta a projektet, a kilövés után elmondta, hogy ez egy jelentős eredmény lenne, mert végre pontos adatokat kaphatnak az Amazonas, a Kongó és Indonézia szén-dioxid-tároló képességéről. Az antenna P-sávú radart használ, amelynek nagyon hosszú hullámhossza lehetővé teszi, hogy mélyebbre hatoljon az erdőkben, és felfedje a lombkorona által eltakarított ágakat és törzseket.
Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmondta, hogy a legtöbb jelenlegi műholdas radar csodás képeket készít a jéghegyekről, de amikor az erdőket vizsgálják, csupán a fa koronáit, apró ágait és leveleit látják, anélkül, hogy behatolnának az erdő mélyére. „Azt találtuk, hogy a hosszabb radarhullámhosszal képesek vagyunk belátni a fák mélyére” – tette hozzá. A 1,2 tonnás műhold egy CT-szkenneléshez hasonló megközelítést alkalmazva elemzi a fákat rétegenként, hogy képet kapjon a fákban lévő farostok mennyiségéről. Ezek az anyagok használhatók a globális felmelegedést okozó szén-dioxid mennyiségének becslésére. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, és próbálják extrapolálni az eredményeket, de ez hatalmas kihívást jelent – mondta Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távérzékelési professzora.
A műhold indítását követően a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék a visszaküldött adatokat. A műholdat az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet Shaun Quegan professzor, a Sheffieldi Egyetem tudósa vetette fel, aki hangsúlyozta, hogy a projekt nemzetközi együttműködés eredménye. Az ESA és az Airbus szakemberei több évtizedes innovatív munkájának gyümölcséről van szó, amely a legjobb európai és amerikai tudósok partnerségén alapul. A műhold telepítése nem mentes a kihívásoktól, hiszen az antenna, amely 12 méteres, kinyitható szerkezet, hasonlít egy nagy ernyőre, amelyet az űrben kell kinyitni.
A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészítik az első térképeket, és az ezt követő öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét, hanem a deforestációval elveszett mennyiséget is bemutatják. Az eddigi műholdak, mint például a Landsat, 50 éve működnek, de a felhők miatt ezek az adatok erősen torzultak, különösen a trópusi területeken, ahol gyakran felhős az idő. A Biomass műhold hosszabb hullámhosszának előnye, hogy képes áthatolni a felhőkön, így egy következetes és összehasonlítható képet ad az erdőkről évről évre. A projekt mögött álló tudósok számára ez az eredmény különösen izgalmas, hiszen betekintést nyújt abba, hogy miként járulnak hozzá erdőink a bolygónk folyamataihoz, különös figyelmet fordítva a klímaváltozásra. Az elkövetkező években ez a műhold kulcsszerepet játszhat a globális klímaváltozás megértésében és kezelésében.
Ezeket is érdemes megnézni
Üres polcok az M&S boltokban a kibertámadás után
Fedezd fel az Északi-sark titkos raktárát, ahol a nagy művek másolatai találhatók
