A titkos amerikai gyár, amely felfedi Trump Amerika-első tervének ellentmondásait
A Phoenix közelében, Arizona sivatagában egy különleges épületegyüttes kezd formát ölteni, amely várhatóan alapjaiban változtatja meg a globális gazdaságot és a világ technológiai táját. Ez a fejlesztés nem csupán a világ legfejlettebb félvezetőinek gyártására irányul, hanem a legmodernebb chipek tömeges előállítását is célul tűzte ki. A munkálatokat az Egyesült Államokban végzik először, és a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) vállalat ígéretet tett arra, hogy milliárdokat fektet be az országban, hogy elkerülje az importálási tarifák okozta fenyegetéseket. Az iparág szakértői szerint ez a gyár a világ legfontosabb üzemének számít, és a TSMC, amely a világ fejlett félvezetőinek 90%-át gyártja, áll a szakszerű kivitelezés mögött.
Eddig a chipek legnagyobb része Tajvan szigetén készült, amely körülbelül 160 kilométerre található a kínai szárazföldtől. Az Apple iPhone-jában található chip, a ChatGPT queries-t működtető Nvidia chipek, valamint a laptopokban és számítógépes hálózatokban használt chipek mind a TSMC termékeként kerülnek forgalomba. Az arizonai üzem, a „Fab 21”, szigorúan védett terület, ahol semmiféle papírt vagy személyes eszközt nem engednek be, hogy megakadályozzák a tervek kiszivárgását. Az ipar legfontosabb szellemi tulajdonát őrzik itt, és a chipek gyártási folyamata a világ egyik legbonyolultabb és legintenzívebb gyártási eljárása.
A TSMC nemcsak a technológiai titkait védi, hanem a fontos ügyfelek, mint az Apple és az Nvidia, bizalmát is elnyerte azzal, hogy biztosítja termékeik jövőbeli terveinek védelmét. Donald Trump amerikai elnök többször is említette a gyárat, mondván, hogy a TSMC a legnagyobb a piacon, és hogy az Egyesült Államok fokozatosan elvesztette a chipipart, amely ma már szinte kizárólag Tajvanra korlátozódik. Szerinte a TSMC legújabb döntése, miszerint további 100 milliárd dollárt fektet az Egyesült Államokba, közvetlenül az ő vámfenyegetéseinek következménye.
A kínai kormány is figyelemmel kíséri az eseményeket, hiszen Tajvan chipgyártási képessége a „Silicon Shield” részeként szolgál a régióban. Az eredeti stratégia az volt, hogy Tajvan nélkülözhetetlenné váljon ezen a technológiai téren, de a világjárvány miatti ellátási lánc nehézségek megváltoztatták a helyzetet, és egyetlen országra való támaszkodás kockázatosnak tűnt. Kína a saját területének tekinti Tajvant, míg Tajvan a kínai szárazföldtől különállónak vallja magát. Ezen a helyszínen tehát a globális gazdaság, a technológiai határok és a geopolitika számos áramlása találkozik, és ez felveti Trump gazdasági és diplomáciai politikájának alapvető ellentmondását.
Greg Jackson, az üzem egyik vezetője, golfautóval kalauzol végig a gyáron. „Ezek a létesítmények valószínűleg a világ legfejlettebb és legbonyolultabb helyei közé tartoznak” – mondja. „Igazán érdekes ellentmondás, hogy a nagyon apró chipek előállításához hatalmas létesítmények és infrastruktúra szükséges.” A gyárban lévő munkások védőruhát öltenek magukra, mielőtt átlépnek egy hídon, amely a Föld legtisztább környezetét hivatott biztosítani, hogy megvédjék az apró tranzisztorok gyártását.
A TSMC Arizona legelső termékeiből Konstantinos Ninios mérnök mutat be néhányat: egy szilícium wafer, amely „4 nanométeres chipeket” tartalmaz. „Ez a legfejlettebb wafer az Egyesült Államokban” – mondja. Az egész folyamat 3000-4000 lépést igényel, és ha valaki elképzelné, hogy a saját testét a wafer méretéhez zsugorítja, a különböző rétegek nagyon magas utcákként és felhőkarcolókként jelennek meg.
A TSMC-t 1987-ben alapította a tajvani kormány, amikor Morris Chang chipvezetőt arra kérték, hogy indítsa el a vállalatot. A cél az volt, hogy egy dedikált feldolgozó üzemként működjön, amely más cégek terveit gyártja. A vállalat rendkívül sikeres lett, és a technológia fejlődését a chipek legkisebb méretének miniaturizálása hajtja. A modern mobiltelefonok okostelefonokká váltak, és most a mesterséges intelligencia tömeges elterjedésének ütemét is meghatározzák.
A TSMC Arizona gyárának bővítése tehát nem csupán a technológiai fejlődésről szól, hanem a globális geopolitikai játszmák egyik központi elemévé is vált. Az Egyesült Államok stratégiája arra irányul, hogy technológiai és gazdasági fölényét megőrizze Kínával szemben, és mindkét politikai oldal, a Biden- és a Trump-kormányzat is olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek célja a kínai hozzáférés korlátozása a csúcstechnológiai félvezetőkhöz. A világ pedig figyelemmel kíséri, ahogy Tajvan gyártási technológiája a sivatagban új otthonra lel.
Ezeket is érdemes megnézni
Miért húzódik el annyira az M&S kibertámadás következményeinek kezelése?
Nézd meg: Kína és az USA készen áll a vámok tárgyalására – ki enged először?
