Ételtermesztési küldetés indul az űrlaborokban

A légkörön kívüli űrmissziók során az asztronauták étkezése mindig is komoly kihívást jelentett. Egy új kísérlet, amelyet a mai napon indítottak el, forradalmasíthatja a jövő űrebédjeit. A kísérlet célja, hogy felmérje a laboratóriumban előállított ételek, mint például steak, pépes krumpli és desszertek, űrbeli termesztésének lehetőségét. A kísérlet a Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával valósul meg, és azt vizsgálja, hogy a laboratóriumban előállított ételek hogyan teljesítenek az alacsony gravitációs környezetben és a megnövekedett sugárzás mellett, amely a Földön kívül, például a Holdon vagy a Marson is jellemző.

Az ESA célja, hogy új megoldásokat találjon az asztronauták etetésének költségeinek csökkentésére, amelyek akár napi 20 000 fontot is elérhetnek egy asztronauta esetében. A kutatók szerint ez a kísérlet az első lépés a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) működő, kis méretű élelmiszergyártó üzem kifejlesztéséhez, amelyet két éven belül szeretnének megvalósítani. Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban működő Frontier Space vezérigazgatója és alapítója úgy véli, hogy a laboratóriumban előállított ételek elengedhetetlenek lesznek, ha a NASA célja, hogy az emberiség több bolygóra is kiterjedjen, megvalósulni kíván.

Shamsul a BBC Newsnak elmondta, hogy álmuk az, hogy gyárakat hozzanak létre az űrben és a Holdon. „Ha szeretnénk biztosítani azt az infrastruktúrát, ami lehetővé teszi az emberek űrbeli életét és munkáját, akkor gyártó létesítményeket kell építenünk a Földön kívül is” – tette hozzá. A laboratóriumban előállított ételek előállítása során az élelmiszer alapanyagokat, mint például fehérjét, zsírokat és szénhidrátokat, kémcsövekben és tartályokban növesztik, majd feldolgozzák őket, hogy olyanok legyenek, mint a hagyományos ételek.

A laboratóriumban előállított csirkét már forgalmazzák az Egyesült Államokban és Szingapúrban, a laboratóriumban előállított steak pedig már várja az engedélyezést az Egyesült Királyságban és Izraelben. A Földön a hagyományos mezőgazdasági módszerekkel szemben környezeti előnyöket is igényelnek a technológia alkalmazásával, mint például a kisebb földhasználat és a csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás. Az űrben azonban a fő cél a költségek csökkentése.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az asztronauták élelmiszerének szállítása az ISS-re rendkívül drága, akár napi 20 000 fontot is elérhet. Ezért a NASA és más űrügynökségek, valamint a magánszektor cégei hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomásokon, és talán egyszer még a Marson is. Ez azt jelenti, hogy az űrben élő és dolgozó asztronauták számára élelmiszert kell küldeni, ami rendkívül költséges lenne rakéták segítségével. Shamsul szerint sokkal racionálisabb lenne az élelmiszert az űrben megtermelni.

„Kezdhetjük egyszerűen fehérje-dús pépes krumplival, majd fokozatosan áttérhetünk a bonyolultabb ételekre, amelyeket az űrben állíthatunk össze” – mondta. „De hosszú távon a laboratóriumban előállított alapanyagokat egy 3D nyomtatóba helyezve bármit legyárthatunk az űrállomáson, például egy steaket!” A koncepció, amely hasonlít a Star Trek sorozatban látható replikátor gépekre, már nem csupán tudományos fantasztikum.

Dr. Shamsul bemutatott egy bioreaktort az Imperial College Bezos Központjában, amely a fenntartható fehérjék kutatására specializálódott. A bioreaktorban egy barna színű keverék pezseg egy kémcsőben, és a folyamatot precíz fermentációnak nevezik, amely hasonlít a sör készítésére használt fermentációhoz, de a genetikai mérnökség fogalmára épül. Dr. Rodrigo Ledesma-Amaro, a központ igazgatója szerint minden olyan elemet elő tudnak állítani, amely az ételekhez szükséges, beleértve a fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat és rostokat.

Most egy kisebb, egyszerűbb verzióját küldték fel a bioreaktornak a SpaceX Falcon 9 rakétával az ESA küldetése keretében. Számos bizonyíték van arra, hogy az ételek sikeresen növeszthetők sejtekből a Földön, de a kérdés az, hogy ez a folyamat megismételhető-e az űr súlytalanságában és magasabb sugárzás mellett. A kutatók kis mennyiségű élesztőt küldtek az orbitális pályára egy kis kocka műholdon, amely az első kereskedelmi visszatérő űrhajó, a Phoenix fedélzetén utazott. Ha minden a tervek szerint alakul, a kísérlet körülbelül három órán keresztül kering majd a Föld körül, mielőtt visszaesik a Portugália partjainál. Az adatokat, amelyeket összegyűjtenek, az újabb, nagyobb bioreaktor megépítéséhez használják, amelyet a jövő évben terveznek az űrbe küldeni.

Azonban a barna színű massza, amelyet porrá szárítanak, nem tűnik étvágygerjesztőnek – még a jelenlegi asztronauták által fogyasztott fagyasztva szárított ételeknél is kevésbé vonzó. Ezen a ponton lép közbe az Imperial College séfje, Jakub Radzikowski, akinek feladata a kémiai alapanyagok ételekké alakítása. Jelenleg nem használhat laboratóriumban előállított összetevőket az ételek elkészítéséhez, mivel az engedélyezés még folyamatban van, de már most is dolgozik a receptjein, természetes eredetű gombákból nyert keményítőket és fehérjéket felhasználva. Radzikowski elmondta, hogy amint megkapja az engedélyt a laboratóriumban előállított alapanyagok használatára, különböző nemzetek ízvilágát tükröző ételeket tud majd készíteni az asztronauták számára.

Minden bizonnyal izgalmas időszak elé nézünk az űrkutatás világában, ahol a laboratóriumban előállított ételek nemcsak az asztronauták mindennapi életét, hanem a jövő űrbeli élet lehetőségeit is átalakíthatják. Az űrben való tartózkodás és munka során az asztronauták számára elengedhetetlen az egészséges, ízletes ételek biztosítása, amelyek nemcsak a fizikai szükségleteiket elégítik ki, hanem hozzájárulnak a mentális jólétükhöz is.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp34wzql2xvo