A műhold, amely megméri a világ 1,5 trillió fáját

A világ esőerdőit gyakran nevezik a Föld ” tüdejeinek”, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, ezáltal csökkentve a klímaváltozás hatásait. Azonban a több mint másfél trillió fát tartalmazó esőerdők pontos szén-dioxid-tárolási kapacitásának mérése eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Most azonban, a legújabb technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, egy új űrszonda indult útnak, amely forradalmasíthatja a fák karbonméréseiről alkotott ismereteinket. Az Európai Űrügynökség (ESA) kedden sikeresen fellőtte ezt az egyedülálló űrszondát, amely speciális radar rendszerével képes betekinteni az esőerdők sűrű lombkoronája alá.

A rakéta a francia Guyanában található ESA Kourou állomásáról indult, és az Amazonas fölött repült el, amely az egyik fő terület, ahol a szondát alkalmazni fogják. Az űrszondát szeretetteljesen „űrbrolinak” nevezték el, mivel hatalmas, 12 méter átmérőjű antennája segítségével képes jeleket küldeni. Prof. John Remedios, a Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA számára javasolta az ötletet, a fellövés után elmondta, hogy ez a projekt jelentős előrelépést jelent, hiszen először tudhatjuk meg pontosan, hogy mennyi szén-dioxidot tárolnak az Amazonas, a Kongó és Indonézia erdei.

Az antenna P-sávú radart használ, amelynek nagyon hosszú hullámhossza lehetővé teszi, hogy mélyebben láthasson az erdőkben, így felfedheti a lombkorona mögött rejtőző ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űrbéli radarrendszerek többsége csodálatos képeket készít a jéghegyekről, de amikor erdőket figyelnek meg, csak a lombkoronát, az apró ágakat és leveleket látják. „Azt találtuk, hogy ha sokkal hosszabb radarhullámhosszt használunk, akkor mélyebbre tudunk látni a fák és erdők belsejébe” – mondta.

Ez az 1,2 tonnás űrszonda hasonló eljárást alkalmaz, mint amit egy CT-vizsgálat során is használunk: rétegeket elemez a fákban, így képes pontos képet alkotni a fákban található faanyag mennyiségéről. A kutatók eddig egyes fákat mértek és próbálták extrapolálni az adatokat, de ez hatalmas kihívásokat jelentett, mint ahogy azt Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távérzékelési professzora is hangsúlyozta. „A jelenlegi ismereteink nagyon hiányosak, mivel rendkívül nehéz pontosan mérni” – tette hozzá. „Arról van szó, hogy megpróbáljuk lemérni, mennyi szén-dioxidot tárolnak másfél trillió fa a trópusi területeken. Az űreszközök az egyetlen módja annak, hogy ezt következetesen meg tudjuk tenni.”

A szonda fellövése után a földi mérések továbbra is folytatódnak, hogy ellenőrizzék az általa visszaküldött adatokat. Az űrszondát az Egyesült Királyságban építették, és az ötletet Professor Shaun Quegan, a Sheffieldi Egyetem akadémikusa vetette fel. Quegan hangsúlyozta, hogy a projekt egy nemzetközi együttműködés eredménye: „Ez a misszió évtizedek innovatív munkájának eredménye, amely a legjobb tudósokkal való partnerségben valósult meg Európában és az Egyesült Államokban.”

A szonda telepítése számos kihívást jelentett a rakéta fellövése után is. „Az űrszondán található egyes dolgok nagyok, például a 12 méteres, kinyitható antenna. Olyan, mint egy esernyő kinyitása az űrben, csak sokkal nagyobb méretben, ezért arra figyelünk, hogy ez simán történjen” – mondta Dr. Cordey. Az Airbus mérnökei az amerikai L3Harris Technologies cégtől érkezett szakemberekkel dolgoztak együtt az antenna-kibővítésének megvalósításán, mivel az ilyen nagy méretű rendszerek esetében Európában jelenleg nincs megfelelő szakértelem.

A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészülnek az első térképekkel, és az elkövetkező öt évben folytatják az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak azt mutatják meg, mennyi szén-dioxidot tárolnak az erdők, hanem azt is, mennyi veszhet el az erdőirtás miatt. A hosszabb hullámhossznak köszönhetően a Biomass űrszonda képes áthatolni a felhőkön, és következetes, összehasonlítható képet adni az erdőkről az évek során. Ez a projekt célja motiválta a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak rajta, hiszen fontos információt nyújthat arról, hogy az erdők hogyan járulnak hozzá a bolygónk folyamatainak működéséhez, különösen a klímaváltozással kapcsolatban, amely ma és a jövőben is kulcsszerepet játszik.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/crldwjj6d6no